Ha kíváncsi vagy arra, hogy milyen szabad a fantázia a szexualitást illetően, itt találsz öt filmet, amit láttam és a figyelmedbe ajánlok.


Ha kíváncsi vagy arra, hogy milyen szabad a fantázia a szexualitást illetően, itt találsz öt filmet, amit láttam és a figyelmedbe ajánlok.

10. A Viharsziget (Leonardo di Caprio) IMDb értékelés: 8,1 Diagnózis: Paranoid skizofrénia A rendező Martin Scorsese, olyan kiváló csavart épít bele a film végébe, hogy sokáig lehet róla beszélgetni. Képtelen ellentétek, finom érzetek, részletek összemosódása és a tébolydák régi hangulata. Mindez megfelelő zenével. Többször is nézhető. http://www.youtube.com/watch?v=IcWgoyGadJQ 9. Száll a kakukk a fészkére (Jack Nicholson) IMDb értékelés: 8,8 Diagnózis: Antiszociális személyiség zavar (+ egy kis lobotómia) Ez a film Oscar-díj történelmet írt, mert megkapta az 5 legfontosabb címet: a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb férfi szereplő, a legjobb női szereplő, a legjobb adaptált forgatókönyv. A filmben nincsenek erős színek, nagy történések. Valóban egy elmegyógyintézet mindennapjaiba érkezünk. A történet felkavaró: egy antiszociális fickó, aki „csak” szerette a balhékat, végül örök vendége marad az intézetnek… http://www.youtube.com/watch?v=G6mbIHKv108&feature=kp 8. Donnie Darko (Jake Gyllenhaal) IMDb értékelés: 8,1 Diagnózis: Paranoid skizofrénia vagy skizoaffektív zavar A főhősben összemosódik a valóság és a képzelet, a világvégéről szóló látomásai egyre nyomasztóbbá válnak. Hogy beteg e vagy sem, a néző döntheti el . A film kultuszfilm, nem volt kasszasiker. http://www.youtube.com/watch?v=ZZyBaFYFySk 7. Esőember (Tom Cruise) IMDb értékelés:: 8,0 Diagnózis: Autizmus spektrumzavar Hogyan változtathatja meg az életed egy speciális képességű ember? A film egy szép történet a változásról és arról, hogyan működik Watzlavik ( kommunikácós szakember) híres mondata: „ Én sem vagyok normális, te sem vagy normális, és ez így normális” http://www.youtube.com/watch?v=KKC3W0awjm0 6. Madárka (Nicolas Cage) IMDb értékelés:: 7,3 Diagnózis: katatón skizofrénia A skizofrénia egyik ritkább típusa jelenik meg Nicolas Cage fiatalon készült filmjében. A film a betegségről, a személyiségfejlődésről és arról szól, hogy a barátság mindennél fontosabb. http://www.youtube.com/watch?v=hfGwJGrLz2w 5. Fekete Hattyú (Natalie Portman) IMDb értékelés: 8,0 A felszínen thrillernek van álcázva, de valójában érzékeny film. Az anya meg nem valósított életét élő főhősnő összeroppan a teljesítmény alatt. http://www.youtube.com/watch?v=qgqnFEY9swU 4. A taxisofőr (Robert De Niro) IMDb értékelés: 8,4 Diagnózis: Szorongásos zavarok és nárcisztikus személyiségzavar Scorsese szintén nagyot rendez. A film a nárcisztikus személyiség zavarral élő Bickle életét mutatja be. A film nem nyomasztó, de mégis hordoz magában valami furcsa kényszeredettséget. Minden pszichológus hallgatónak kötelező film. ( Az egyik videó a filmszereplőt elemzi) http://www.youtube.com/watch?v=TvJy2IQcdDk http://www.youtube.com/watch?v=Odg0_ffdl80 3. Lesz ez még így se! (Jack Nicholson) IMDb értékelés: 7,8 Diagnózis: OCD, vagyis rögeszmés-kényszeres személyiségzavar A legkiállhatatlanabb alak is lehet szerethető, vagyis a szeretet minden elvisel és mindent eltűr. Helyzetkomikum, a személyiségek egymásra gyakorolt hatása és a fejlődő társas készségek végül javítanak minden pszichés állapoton. http://www.youtube.com/watch?v=qrgJen10JXo 2. Én és én meg az Irén ( Jim Carrey) IMDb értékelés: 6,5 Diagnózis: Skizofrénia, nárcisztikus alaptünetekkel No comment. Mindenkit irigylek, aki még nem látta. Hetekig röhögni fog mindenhol, minden helyzetben, ahol eszébe jutnak a filmből jelenetek. http://www.youtube.com/watch?v=0G7PgMdirio 1. Harcosok klubja ( Brad Pitt) IMDb értékelés: 8,9 Diagnózis: Meghatározhatatlan skizofrénia, szorongás, függőség, antiszociális személyiség zavar a nárcizmus tüneteivel. „Uraim, ez a Harcosok Klubja! A Klubja első szabálya: senkinek egy szót se a klubról. A Klub kettes számú szabálya: senkinek egy kurva szót se erről a klubról. A Klub harmadik szabálya: ha az egyik fél feladja, vagy harcképtelenné válik, a bunyónak vége. Negyedik szabály: a küzdelem kétszemélyes. Ötödik szabály: egyszerre egy bunyó zajlik. Hatodik szabály: ing és cipő nélkül küzdünk. Hetedik szabály: minden küzdelem addig tart, ameddig tart.…és végül a nyolcadik szabály: hogy ha ma este jársz itt először, bunyóznod kell.” http://www.youtube.com/watch?v=WqVr8HN4ljM

Sokan feltettétek már magatoknak biztosan azt a kérdést: hogyan kellene felnőtt módjára viselkednem? Azt gondolom, hogy ez a kérdés kortól, nemtől, iskolai végzettségtől függetlenül jelentkezhet.
Amikor pedig nem magadnak teszed fel a kérdést, előfordulhat, hogy valaki megkérdezi tőled: mikor nősz már fel? Vagy:”- Annyira gyerekesen viselkedsz, hogy veled nem lehet értelmesen beszélni!”- hangzik el egy kellemes délután, 3 hét összezárás után a barátnődtől, barátodtól.
Azt is lehet hallottad már, hogy problémákat, konfliktusokat megoldani „felnőtt üzemmódban” lehet.Ez így igaz, ebben biztos lehetsz! A felnőtt üzemmódhoz sokan hozzákötik a felelősségérzet/tudat
meglétét. Szeretném megnyugtatni azonban azokat, akiket lever a víz a felelősségvállalás kifejezéstől, vagy esetleg úgy érzik, hogy azaz öregség egyik jele (ezt a múltkor mondta nekem egy kisfiú :) ), hogy
a felelősségvállalás 1.0-ban kifejezve annyi, mint érdeklődni a dolgok, helyzetek kimenete után. Vagyis: azok már felelősséget vállalnak, akiket érdekel, hogy jutunk haza egy buliból, miből fogjuk a
számlákat fizetni, megbántalak e azzal, hogy folyton elkések, ha veled találkozom és így tovább.
Dr. Berentés Éva könyve, ami „Az érett személyiség” címet viseli, a hatékony működő és kiegyensúlyozottan boldog személyiséggel foglalkozik. Kiváló önismereti könyv azoknak, akik az alapokat, a személyiségük alapjait is szeretnék megismerni, és rendbe tenni. A könyv nem veszi el a
kedvünket az érettségtől, sőt: egyszerre hoz nevelés-lélektani tényeket, amiket vezetőképzési módszerekkel ötvöz. Az érettség nem unalmas, monoton valami, hanem egy felelősségteljes életvezetést segítő, sokszínű és biztonságos állapot. Nem az érettség elérését tekinti célnak, hiszen olyan állapot nem nagyon létezik, hogy valaki mindenkor, mindenhol és mindenkivel felnőtt tud lenni, hanem az elérési folyamat gyakorlatát tekinti a legfontosabb folyamatnak. A könyvben találtam meg Wayne W. Dyer 2005-ben leírt tulajdonság, vagy inkább képesség listáját, ami a felnőtt vagy érett énállapotot jellemzi:
Persze, ez egyszerre nem igazán van jelen egy időben, egy emberben, de mégis képet ad egy felnőtt üzemmódban töltött énállapotról.
Ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik tényleg szeretnének megváltozni, jól dönteni az életvezetésükkel kapcsolatos helyzetekben, vagy úgy érzik, hogy nehez megy a felnövés.

Gary Chapman egy jó terapeuta, aki szerint a kommunikáción múlik, hogy meg tudjuk e érezni, hogy a másik szeret-e bennünket.

L. Margalit (2015) webpszichológusként 6 online vásárlói személyiségtípus ismétlődő viselkedésjegyeit azonosította és írta le szokásaik mozgatórugóit. Ebben a cikkben röviden bemutatom a pszichológusnő eredményeit, és olyan javaslatokkal egészítem ki, amelyek segíthetnek az online vállalkozásod működésében.
A vásárló jelentős időt és energiát fordít a termékek áttekintésére, megismerésére. Elhelyezi azokat a kívánságlistáján, esetleg bele is teszi online bevásárlókosárba, aztán nem vásárolja meg őket. Soha.
Margalit (2015) szerint az okozza ezt a viselkedést, hogy az online kosár másképpen működik, mint a valóságos. A valóságos boltban biztosan érdeklődve, meghökkenve néznének ránk, ha a kosarunkba ki- és bepakolásznánk az árucikkeket. Esetleg egyes cikkeket többször is kiválasztanánk újra, és ismét visszahelyeznénk a polcra. Gondoljunk csak bele, hogy online még azt is megtehetjük, hogy a webshop következő felkereséséig benne hagyjuk a kosarunkba a választott cikkeket. A valóságban nem tehetnénk meg, hogy a teli kosarunkat egyszerűen letesszük a bolt sarkában, aztán majd értemegyünk pár nap múlva.
A „Kívánságkosaras” gyakran nem engedheti meg magának a kinézett, „bezsákolt” termékeket, a rövid ideig tartó birtoklás vigasztalásul szolgálhat.
Hogyan tudod befolyásolni a „Kívánságkosaras” viselkedését az online boltodban?
Használd ki ezt: ha valamit igaznak szeretnénk tartani, óhatatlanul figyelni kezdjük az arra utaló jeleket. Festinger (1957) már leírta a kognitív disszonancia jelenségét, és ez erre a helyzetre nagyon illik. A kognitív disszonancia elmélete azt mondja, hogy az egymásnak ellentmondó vélemények frusztrációt okoznak az emberi elmében. A kognitív disszonancia komoly feszültséget jelenthet, például amikor a vásárló mérlegeli, hogy az éppen megvásárolandó áru szükséges-e számára. Könnyen segíthetsz a feloldásban, ha a kosárban hagyott termékeire kedvezményt adsz egy felugróablakban, ha legközelebb visszatér.

A márkaorientált vásárló a trendeket követi, a használhatóság, az ár-érték arány beszerzési döntéseiben kisebb súllyal szerepel. Vásárlását a szerzés izgalma és a trendkövetés érzése fűti. Gyakran nem kereshető logika a vásárlási szokásaiban, sokkal inkább az irracionális önjutalmazás, vagy örömszerzés figyelhető meg. Az impulzivitás eredhet az önszabályozó rendszerek gyengeségéből, a hangulatingadozásokból és a nagyfokú külső önértékelésből is. Az „Impulzív márkaorientált” gyakran érzésből vásárol és érzésből választ.
Hogyan tudod befolyásolni az „Impulzív márkaorientált” viselkedését az online boltodban?
Szabadítsd fel a dopamin szintjét! A dopamin az ingerkeresés, az izgalom neurotranszmittere, termelődése közben fokozódik az örömszerzés utáni vágy, a kalandkeresés. Dopamint szabadítanak fel a pörgős zene, az erős színek és a lenyűgöző látvány. Igyekezz a trendi termékeket ilyen környezetben elhelyezni, ha szeretnéd, hogy nagyobb eladást produkáljon a boltod.
A „Racionális” vásárló nem keresi a trendeket és nem folytat erős önjutalmazó tevékenységet a vásárlásai közben. Sokkal inkább a logikára, a hasznosságra és az ár/érték arányára alapozza döntéseit. Vásárlási döntése kétlépcsős folyamat Margalit (2015) szerint:
A „Racionális” vásárló a „JPÉ” (józan-paraszti-ész) elvét alkalmazva azokat a termékeket figyeli, vásárolja, amit „megéri és szükséges” megvenni. Cselekvéseik, döntéseik logikai érvelések mentén jönnek létre.
Hogyan tudod befolyásolni a „Racionális” viselkedését a virtuális boltodban?
Állítsd be pontosan a szűrőidet, ne sajnáld az időt a „Legjobb ár” kategória gondozására és a pontos termékleírásokra. Minél több és pontosabb információt adsz át, annál nagyobb a lehetőséged ebből a típusból vásárlót szerezni. Add át a lehető legtöbb információt a termékedről: videókkal, hanggal, leírással. Állítsd be a termékek összehasonlítási lehetőségeit is. A „Racionális” ott fog vásárolni, ahol a legtöbb információt kapja! Ne feledd, hogy
A „Maximalizáló” vásárló típus az egyik leglassabb döntéshozó a vásárlások terén. Feszélyezi, ha az oldal „fenyegeti” (ilyen példamondat: „ebben a pillanatban vásárolta meg valaki ezt a terméket..”), nem szereti, ha az oldal túlságosan informatív, sok az opció és a lehetőség. Ezek a vásárlók általában szorongó természetűek, a legtöbbször az első oldalakból, vagy a kiemelt termékekből választanak. Előfordul az is, hogy nem választanak, aztán bosszúsan elhagyják az online üzletet. A „Maximalizáló” számára fontos az idő, fontosabb, mint az ár/érték arány, vagy a trendek. Számára a vásárlás fontos, de le kell „rendezni” a lehető leggyorsabb módon.
Hogyan lehet befolyásolni a „Maximalizáló” vásárlódat?
Adj meg emberi segítséget (support) vagy építs be chatbotot az üzletedbe. A webshopodban alakíts ki helyet ajánlott, egyszerűen rendelhető termékek számára. Legyen beállítható nézeted, ahol egyszerre csak 5 termék jelenhet meg az oldalon. Ne feledd, hogy a túl nagy árumennyiség és információ megzavarhatja az emberi figyelmet, és eltereli a motivációt. Figyelmünk szelektív, bár a tudattalanunk folyamatosan átfésüli a környezetünket.

Az „Elégedettségkereső” azt a terméket keresi, ami a lehető leggyorsabban kielégíti minimális vagy aktuális igényeit. Gyakran csak az első darabokat nézik meg, A honlapodra érkező „Elégedettségkereső” számára meglehet, hogy az idő fontosabb, mint a pénz. Hivatkozz az üzletedben töltött idő hasznára, kellemességére és tartalmasságára. Ennek a személyiségnek nem a pénz, az ár/érték arány a fontos, hanem az idő.
Hogyan tudod a döntésében támogatni az „Elégedettségkeresőt”?
Ő az a típus, akinek a chatbotok a legtöbb segítséget nyújthatják. Az online térben a chatbot és az online vevőtámogatás olyan, mint egy készséges üzleti eladó, akinek a segítségével időt spórolhatunk meg, mert már tudja, mi kell nekünk.
Számára is fontos a pontos szűrés (például színek, méretek), de valószínűleg nem fog sok időt tölteni videók, és vélemények olvasásával, mint a „Racionális”.
Ennek a vásárlói személyiségnek a nevében tisztán benne van a viselkedése. Előfordul, hogy megrendeli a termékeket, majd nem veszi át, majd megint megrendeli és nem veszi át. Jellemző rá az internetes vásárlásoknál, hogyha több ellenőrzésen kell átvinnie a vásárlását, menetközben meggondolja magát és a fizetés előtt távozik. Megpróbálja elkerülni a rossz döntéseket, de ez nemcsak az online térben lehet rá jellemző, gyakran a saját életében is így viselkedik.
Hogyan lehet a „Hezitáló” vásárlót eredményesen vásárlásra bírni?
Egyszerű a válasz: folyamatosan, minden lépésnél a termékkiválasztásától a fizetésig szükséges a jutalmazás, a megerősítés. Például, a kosarába tett áru után jöhet pár kedves szó: „Ön ezzel a termékkel jól fog járni!” vagy „ Köszönjük, hogy itt vásárol, még 2 lépés van hátra a vásárlás menetéből!”
Adj neki kedvezményt a következő vásárlásból, köszöntsd a honlapodon egyből: „Örülök, hogy minket választottál!” A folyamatos megerősítéssel a „Hezitáló” kíséretet kap, támogatást a vásárlás végéig.
A Könyvajánlómban hamarosan találhatsz egy kötetet, amelyet biztosan haszonnal forgathatsz!
Forrás: Online Personality Disorders - Liraz Margalit

Amit az érintésed tehetne velem… (… vagy bárki mással)
Szeretnéd, ha néha befolyásolhatnál reakciókat és válaszokat? Azt szeretnéd, hogy nem csak verbálisan tudj hatni? Bizonyára ismered a tényt: a nem-verbális kommunikáció erősebben hat, mint a szavak.
Az egyik leghatékonyabb nem-verbális kommunikációs eszköz az érintés. Az érintést gyakran nem veszik eléggé komolyan, pedig az „ereje” mérhető. Természetesen, nem a szexuális jellegű érintésről lesz szó.
A tapasztalatok megszerzésében gyakran csak a szemünkre és a fülünkre hagyatkozunk. Pedig sok más, tudat alatt működő inger is befolyásol minket. Ilyen az érintés. Az emberi felkar igen érzékeny a nem-verbális üzenetekre. Ha valakit a felkarján megérintesz, elképzelhető, hogy kedvezőbb helyzetbe kerülhetsz. Nem kell hosszan, 1 másodperc is elég a megfelelő mondat után. Vannak szituációk, amikor ez különösen igaz, íme néhány.
1. Érints, ha pénz kell
Crusco és Wetzel (1984) kutatásában kiderült, hogy azok a pincérnők, akik megérintették a vendégeiket, nagyobb borravalót kaptak. Ugyanebben a kutatásban mutattak rá arra is, hogy az emberek könnyebben adnak kölcsön, vagy például a szülők több zsebpénzt, ha megérintik őket.
2. Érints, ha segítség kell
Gueguen (2004) azt találta, hogy könnyebben segítenek neked az emberek, ha megérinted őket. Postán, sorbaállás közben, ha megelőznek a sorban, könnyebben átadják a helyüket, ha megérinted őket.
3. Érints, ha azt szeretnéd, teljesítsék az emberek azt, amit szeretnél tőlük
Ha kérdőívet töltetsz ki másokkal, vagy aláírásokat gyűjtesz és van alkalmad finoman megérinteni a másik ember felkarját, sikeresebb lehetsz. Willis és Ham (1980) ezt vizsgálták egy kísérlet során, ahol aláírásokat gyűjtöttek másoktól.
4. Érints, ha valamit eladsz
Ha használt autót árulsz, vagy bármi mást, az emberek szívesebben vásárolnak tőled, mert barátságosnak, nyíltnak és jószívűnek tűnsz, ha megérinted a másikat.
5. Érints, ha kell a lány telefonszáma
Azok a nők, akiket a férfiak a felkarjukon megérintenek, kevésbé hezitálnak azon, hogy megadják e telefonszámukat vagy sem (természetesen, ha egyfajta alapszimpátia jelen van). Erről Geugen (2004) tanulmányaiban olvashatsz többet.
6. Érints, ha magabiztosabbnak szeretnél látszani
Azokról, akik mernek vagy egyszerűen szoktak másokat megérinteni, erősebbnek és magabiztosabbnak látszanak, erről győz meg minket Henley (1973) vizsgálata.
Még egy apróság az érintés erejéről: azok, akik rendszeresen járnak masszázsra, vagy a párjuk rendszeresen masszírozza őket, kiegyensúlyozottabbak, derűsebbek és kevésbé depressziósak, mint masszírozatlan embertársaik. A masszázs, ami egy felturbózott érintéstenger a matematikai készségeket is növelheti (Field, 1996). Próbáld ki!
Könyvajánló: Az érintés hatalma (Nyitrai Erika könyve)
YouTube ajánló az érintésről ( Prof.Dr. Bagdy Emőke):